Gondolkoztatok már azon, hogy miért is vagyunk itt? Már mint nem a földön, hanem a mindenségben. Én hiszek a tudományban... Viszont, valahol érzem, hogy egy külső erő mozgat mindent. Például, mi a helyzet a lélekkel? Ha az emberi szervezet ugyanolyan minden egyes emberben, akkor miért vagyunk ennyire különböző gondolkodásúak? Mi mozgat minket előre? A tudat? A lélek? Vagy amit életünk folyamán megtanultunk? Őszintén szólva, nem tudom. A minap, volt egy nagyon érdekes vitám (ha lehet ennek mondani) az egyik barátommal. Az érzésekről és a hitről beszéltünk. (És itt kérlek, ne gondoljatok a keresztény dolgokra.) Ő nem rég szerelmes lett egy lányba. Ennek nagyon örültem, hiszen szeretem látni, ha az emberek boldogok körülöttem ^^. És pár percnyi beszélgetés után, szóba jött az én szerelmi életem. Le kell szögeznem, soha nem voltam (és jelenleg nem is akarok) szerelmes lenni. "Ne akarj másról gondoskodni, ameddig magadról sem tudsz." tartja a mondás... Én érzelmes közegben nőttem fel, és meglepően sok érzékem van más emberi érzelmek megértésében, illetve lelki problémák gyógyításában, de én ezeket sosem tapasztalhattam meg. Tudom mivel gyógyítsam más könnyeit, sokan kértek (és kérnek jelenleg is) tanácsokat tőlem. Felcser vagyok, aki még sosem érezte a sebesülés súlyát... Sokan kérdezték már, miért nem vágyom a szerelemre. Erre nincs igazán válaszom... Nem tetszik senki? De igen. (Ez igazából egy másik téma lesz, ha lesz elég szabadidőm, akkor holnap ezt is kifejtem ^^) Nincs bátorságod? Hogyne lenne. Nincs szíved? De van. Ja és persze az örökzöld: Majd ha átéled, akkor megtudod... Tudjátok, kedves olvasók, engem a szerelem sosem tett igazán boldoggá. Látni másokat igaz szerelemben? Jó nekik, remélem sokra viszi a kapcsolatuk. Örülök, hogy ez az elhidegült prüd emberiség még talál magában szerelmet.  Most talán azt gondoljátok, hogy csúnya vagyok, és ezért mondok ilyeneket, de higyjétek el, nem :) Egyszerűen ez a véleményem, de persze tiszteletben tartom mások álláspontját is...

Köszönöm, annak aki végig olvasta. Kissé csavart lett, de remélem élveztétek, kedves olvasók.

UI.: Ha szeretnél szerelmedről, szerelmi bánatodról/örömödről beszélni, csak írd meg a kommentekben. Valaki biztos elolvassa őket ;)

Jó éjszakát!